A Berlinben élő Henry Baumann terméktervezőként szerzett diplomát a hollandiai Academie Beeldende Kunsten Maastricht-on. A fiatal designer, formatervező művész alkotásai a kreatív újrahasznosítás jegyében készülnek; Baumann olyan anyagok felhasználására szakosodott, amelyek látszólag már értéktelenek, ő azonban minden esetben arra törekszik, hogy valami újat és innovatívat hozzon létre belőlük. Ilyen alapanyag például az epres faláda, ami a „130 Erdbeerkisten” c. munkájának kiindulópontjaként szolgált. A projekt során 130 db epres ládát szedtek szét, melyek ragasztó és kapcsok segítségével összerakott asztalokként születtek újjá. A design és a művészet határmezsgyéjén mozgó bútorcsalád ornamentikája az Észak-Afrikára jellemző díszes mintavilágot idézi.
