Alvaro Catalán de Ocón, Francesco Faccin
Lámpaernyő PET palackból – Egy földrészeken és kultúrákon átívelő fair trade projekt Egy márka, amelyben a világ különféle tájaira jellemző hagyományos fonási technikák és az újrahasznosítás izgalmas módja találkozik
Az eredmény: kézzel készült egyedi lámpaernyők sora. A kezdeményezés Alvaro Catalán de Ocón dizájner fejéből pattant ki 2011-ben, miután első ízben látogatott el Amazónia kolumbiai vidékeire. Az ott látott eldobált vizespalackok látványa döbbentette rá a tervezőt, hogy a probléma nem csupán a világ fejlettebb pontjait érinti. A program célja egy szemrevaló dizájntárgy megalkotásán túl egy olyan tradicionális kézműves metódus megőrzése is, amely szinte minden kultúrában jelen van. A think global – act local (gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan) elvét követve a búrákat helyi, többek között chilei, ghanai, etióp, kolumbiai és thaiföldi mesteremberek bevonásával állítják elő, akik között van olyan, aki több mint 500 éves technikával dolgozik.
A lámpák kialakításának ötletét a japán teaszertartásoknál használt bambusz keverőecset adta, amely 100 szálból áll, kézzel formázzák egyetlen bambusz rúdból. A palackot vékony függőleges szálakra vágják, amelyek tulajdonképpen a fonás alapját jelentő „felvetők”. Erre dolgozzák rá az egyedi mintájú, színű és formájú búrakosarakat a helyi szakemberek. Az elektromos vezeték pedig gond nélkül átfűzhető az üveg száján.
A koncepció az ipari termelés és a kézművesség furcsa elegye: ahogyan a PET palackra nyomott sorszám árulkodik a gyártás helyéről, úgy a kézművesek munkája is egyfajta „helyrajzi számként” utal saját kultúrájukra, etnográfiai és antropológiai áttekintést adva a kosárfonás elképesztő változatosságáról.
Az eredmény: kézzel készült egyedi lámpaernyők sora. A kezdeményezés Alvaro Catalán de Ocón dizájner fejéből pattant ki 2011-ben, miután első ízben látogatott el Amazónia kolumbiai vidékeire. Az ott látott eldobált vizespalackok látványa döbbentette rá a tervezőt, hogy a probléma nem csupán a világ fejlettebb pontjait érinti. A program célja egy szemrevaló dizájntárgy megalkotásán túl egy olyan tradicionális kézműves metódus megőrzése is, amely szinte minden kultúrában jelen van. A think global – act local (gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan) elvét követve a búrákat helyi, többek között chilei, ghanai, etióp, kolumbiai és thaiföldi mesteremberek bevonásával állítják elő, akik között van olyan, aki több mint 500 éves technikával dolgozik.
A lámpák kialakításának ötletét a japán teaszertartásoknál használt bambusz keverőecset adta, amely 100 szálból áll, kézzel formázzák egyetlen bambusz rúdból. A palackot vékony függőleges szálakra vágják, amelyek tulajdonképpen a fonás alapját jelentő „felvetők”. Erre dolgozzák rá az egyedi mintájú, színű és formájú búrakosarakat a helyi szakemberek. Az elektromos vezeték pedig gond nélkül átfűzhető az üveg száján.
A koncepció az ipari termelés és a kézművesség furcsa elegye: ahogyan a PET palackra nyomott sorszám árulkodik a gyártás helyéről, úgy a kézművesek munkája is egyfajta „helyrajzi számként” utal saját kultúrájukra, etnográfiai és antropológiai áttekintést adva a kosárfonás elképesztő változatosságáról.
