határtalan design – kiállítás
2020. 10. 10 – 11. 15.
Kiscelli Múzeum – Templomtér 1037 Budapest, Kiscelli u. 108. /térkép/
Megnyitó beszéd
Amb. Szilágyiné Bátorfi Edit
Executive Director
Visegrad Fund
Megnyitó előadás
Góbi Rita
tánc
Szegő Dávid
dob
Kortárs szőnyegtervezők kiállítása
KIÁLLÍTÁS 2020 - FOTÓ: VILLÁNYI CSABA
MEGNYITÓ 2020 - FOTÓ: JUHÁSZ G TAMÁS
KORTÁRS ZENEI KONCERT
10.24.2020
Szűcs Péter klarinétművész
07.11.2020
Madeline Hocking, Dániel Matei performers / composers / improvisers (CA / HU)
VIRTUÁLIS SÉTA - FOTÓ: BENEDEK GÁBOR
Kiállítás a templomtérben
Kortárs szőnyegtervezők kiállítása az állandó kiállításon
FŐTÁMOGATÓK
PARTNEREK
BEMUTATKOZÁS
”I was invited to Design Without Borders exhibition last year. My first impression was the enthusiasmand the passion with which Szilvia and Tamas organized the exhibition.As designer we have luck that our work coincides with our passion, so when a project is done with the heart is visible: this is the case of Design Without Borders. A beautiful exhibition where different products, different cultures, different traditions coexisted perfectly together.”
Leonardo Talarico
designer
(IT)
leonardotalarico.com
“I appreciate dwb a lot, both personally and professionally. It is an excellent exhibition, presenting great contemporary designers, but also it promotes cooperation and socially balanced design. Being a projectpartner for several years, allows me to see it as a very interesting and unique promotional opportunity, for both designers and companies. I enjoy a lot Design Without Borders project,each year it’s one of my “my be”destinations.”
Michał Piernikowski
Director of
ŁÓDŹ DESIGN FESTIVAL
(PL)
lodzdesign.com
Cseh, dán, észt, holland, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci és szlovák bútor-, textil-, forma- és ékszertervezők, képzőművészek kiállítássorozata és kortárs táncosok, valamint kortárs zenészek rendezvénysorozata
A régió egyik legjelentősebb, tizenöt éves múltra visszatekintő, dinamikusan fejlődő független kiállítása és összművészeti rendezvénysorozata ezúttal 14 ország több mint 140 dizájnerének, ékszertervezőjének és képzőművészének a munkáit mutatja be.
Története során első alkalommal a kiállítás szűkebb válogatása Pozsonyban és Bécsben is látható lesz.
A cím egyaránt utal a nemzetközi kiállítók egyre szélesedő körére és az egyes művészeti ágak közötti átjárhatóságra. A kurátorok kifejezett szándéka, hogy a dizájn széles körű értelmezési lehetőségeit mutassák be. A fogalmat kiszélesítve a kreatív szemléletet és az innovációt helyezik fókuszba, amely a folyamatos inspirációszerzésre, a különböző társadalmi, szakmai, generációs csoportok párbeszédére, eltérő véleményeik ütköztetésére, az információk rendszerezésére és átadására épül. A dizájnalapú gondolkodás jelenti a fejlesztés, az oktatás, a stratégiaalkotás, sőt a problémamegoldás kiindulópontját is.
A kiállításon látható alkotások, projektek, tárgyak és a kapcsolódó programok a különféle művészeti ágak – a képzőművészet, a tárgy- és formatervezés, valamint a vizuális művészetek és az előadóművészet – termékeny egymásra hatásának jelentőségét hangsúlyozzák. A válogatás nem csupán az alkotókat, de a társadalmi felelősségvállalás, a civil közösségek, az alkotók társadalmi szerepét és a hálózatépítés jelentőségét is kiemeli.
A kiállításon a szűkebben értelmezett dizájntárgyak – egyedi, kisszériás és sorozatban gyártott bútorok, lakáskiegészítők, szőnyegek és lakástextilek – mellett prototípusok, kortárs ékszerek, a műfaji határokat szabadon értelmező projektek és az ezekről készült filmek, a fenntartható fejlődést szolgáló, környezettudatos és a civil közösségek társadalomformáló szerepét hangsúlyozó felvetések, valamint a gasztronómia kulturális és kreatív összefüggéseit bemutató művek egyaránt szerepelnek.
A Határtalan Design kiállításhoz kapcsolódik a textiltervezők projektje, a TEXHIBITION.
A Szigeti Szilvia textiltervező által öt éve életre hívott program a tervezők és a gyártók együttműködését segíti. A legfrissebb eredmények szűkebb válogatása a budapesti, a pozsonyi és a bécsi kiállításon lesz látható, míg a teljes anyag decemberben a FUGA – Budapesti Építészeti Központban kerül bemutatásra.
Harmadik alkalommal kapnak komoly szerepet a kortárs ékszertervezők, akiknek kiválasztásában olyan neves kurátorok vettek részt, mint Cornelie Holzach, a pforzheimi Schmuckmuseum igazgatója, Elisabeth Heine, a pforzheimi Schmuckmuseum meghívott kurátora, Susanne Hammer osztrák ékszerművész, Spengler Katalin művészeti író, gyűjtő, valamint a Határtalan Design szervezői. A szelekció célja, hogy a látogatók minél teljesebb képet alkothassanak a műfaj legprogresszívebb újdonságairól.
A Határtalan Design / Design Without Borders egyfajta tervezői hálózatként, platformként is működik, amely a különböző generációk közötti párbeszéd lehetőségének megteremtésére is törekszik. Ennek részeként a különböző művészeti és dizájniskolák, egyetemek hallgatóinak munkáit is megismerheti a közönség. Ebben az évben a Design Academy Eindhoven 2019. évi „Graduate Show”-ja alkotóinak, a pozsonyi Academy of Fine Arts and Design öt tanszéke, a varsói Academy of Fine Arts két tanszéke, a pilseni Ladislav Sutnar Faculty of Design and Art of the University of West Bohemia két tanszéke, illetve a MOME Design Intézet hallgatóinak munkái láthatók. Az ékszerművészeti oktatást idén a bécsi KunstModeDesign Herbststrasse – Abendkolleg SchmuckDesign tanszéke növendékeinek munkáin keresztül ismerhetik meg a látogatók
A neves szakértőkből álló zsűri az adott tárgyak eredetiségét, innovatív megoldásait és magas dizájntartalmát értékeli.
A díjazott négy alkotó bruttó 400 000 forint díjazásban részesül, egy dizájner pedig ingyenes részvételi lehetőséget nyer Európa egyik legjelentősebb dizájneseményre, a Łódź Design Festivalra.
A Határtalan Design Díj támogatói: Nemzetközi Visegrádi Alap, Horváth Művészeti Alapítvány, Laguna Lakástextil Nagykereskedés, Somlói Zsolt és Spengler Katalin műgyűjtők
A szervezők kiemelten fontosnak tartják a személyes kapcsolatépítést, ezért a megnyitót követő szakmai napon a kiállító művészek 10 perces angol nyelvű prezentációira kerül sor. A járványügyi helyzetre tekintettel a szakmai nap lebonyolításának módjáról a „Programok” menüpont alatt, legkésőbb október 1-ig tájékoztatjuk az érdeklődőket.
A kiállítás a különböző művészeti ágak képviselőit, közönségét is összehozza. A megnyitón és a záróprogramon a nemzetközi hírű Góbi Rita Társulat kortárs táncművészei lépnek fel, a kiállítás ideje alatt pedig kortárs zenei programok zajlanak, amelyek ezúttal a tárlatvezetésekhez kapcsolódnak. Több ízben lesz kurátori tárlatvezetés a kiállító művészek bevonásával. A részletekről a „Programok” menüpont alatt tájékozódhatnak.
A kiállítást 2004 óta Radnóti Tamás belsőépítész és Szigeti Szilvia Ferenczy Noémi-díjas textiltervező szervezi és rendezi. Mindketten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végeztek, a stuttgarti Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasai voltak. Szigeti Szilvia jelenleg a stuttgarti Akademie Schloss Solitude kuratóriumának a tagja. Tervezői munkájuk során több hazai és nemzetközi kiállításon vettek részt, emellett tevékenységüket jó néhány szakmai elismeréssel jutalmazták már. Többek között elnyerték a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjat, a Magyar Formatervezési Díjat, a Design Management Díjat és a Ferenczy Noémi-díjat. 1994-ben közösen alapították az Eventuell Galériát, s a kreatív műhelyben szervezett kiállításokon túl közel 200 magyar és nemzetközi esemény szervezése fűződik a nevükhöz (a 90-es évek Textivál textil- és divatmustrái a Szabad Tér Színházban és a Műcsarnokban, a BútoroSOKK avantgárd bútortervezőket bemutató tárlat az Iparművészeti Múzeumban). 2004 óta szervezik közösen a magyar dizájnerekre fókuszáló madeinhungaryt, 2012 óta pedig a nemzetközi alkotókra koncentráló MeeD kiállításokat. Az eltelt évek során majd 3000 tervezővel és társművésszel dolgoztak együtt.
Kapcsolat: szilvisziget@gmail.com
Támogatók:
Nemzetközi Visegrádi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Summa Artium,
Pro Helvetia, Osztrák Kulturális Fórum, Holland Királyság Nagykövetsége, Lengyel Intézet, Német Nagykövetség, Cervantes Intézet
Partnerek:
Cseh Centrum, Észt Intézet, Olasz Kultúrintézet, Camões Intézet, Román Kulturális Intézet, Szlovák Intézet, designaustria, Slovak Union of Visual Arts,KunstModeDesign Herbststrasse (Bécs), Ladislav Sutnar Faculty of Design and Art of the University of West Bohemia, Academy of Fine Arts in Warsaw, MOME Design Intézet, Academy of Fine Arts and Design (Pozsony)
A kiállítás a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum és az Unikát Összművészeti Stúdió Bt. közös programja, a Budapest Design Week programsorozat része.
BLOG
A kötéssel még nagymamája ismertette meg gyermekkorában. Az egyetlen szálból készülő alkotások iránti rajongása azóta sem csökkent, pályáját azóta pedig meghatározza a kísérletezés. Diplomáját a Zurich University of the Arts-on szerezte, és bár a tanulmányai alatt alapvetően szövött matériákra fókuszált, az első kötőgép megvásárlása óta szinte kizárólag hurkolt kelméket tervez és készít. Munkáiban nem követi az elvárásokat és szabályokat, előszeretettel kever luxus minőségű és nyers hatású alapanyagokat. Az így létrehozott váratlan társítások, izgalmas experimentális kompozíciókat eredményeznek, amelyek játékosak, jellemzően kimozdulnak a térbe, és az emberi testet szoborszerűvé teszik. Feilchenfeldt a ruhák mellett kiegészítőket is készít, amelyek hol látványos ékszerek, hol különleges kalapok formájában öltenek testet.
A diploma megszerzését követően szinte azonnal elnyerte a Brunschwig Prize for Applied Arts elismerést, amely megalapozta karrierjét Svájcban és külföldön egyaránt. 2000-ben Párizsba költözött, és saját stúdiót alapított. Pályáját jelmeztervezőként kezdte, közel egy évtizeden keresztül készített progresszív, látványos színházi és más színpadi produkciókhoz öltözékeket. Ezután visszatért a divatiparba, ahol haute couture divatházak felkéréseire alkot lenyűgöző darabokat.
A képzelet felfogható úgy is, mint az objektív világ meghaladásának képessége. Saját képzeletünkön alapszik, mely által képesek vagyunk bárhogyan gondolkodni. A képzelet az empátia előfeltétele: Képzeletünk segít együttérezni másokkal, általa vagyunk képesek a céltudatos cselekvésre. Elképzelt helyszíneken és a valóság megkérdőjelezésén keresztül dizájnom a fantázia fontosságával is foglalkozik. Az álmokból és a természetből inspirálódva olyan természetes anyagokat – fakérget, gallyakat, köveket, drágaköveket – használok, amelyek egyszerre tűnnek földinek és természetfelettinek. Nemesfémek, kompozit anyagok, és egy csipetnyi varázslat segítenek létrehozni a valóság és a képzelet közti rendkívüli kontrasztot. A megszülető tárgyak természetesnek tűnnek – csak épp nem ezen a bolygón. Távoli világok ereklyéi, melyek földi pillanatokat ékesítenek. Ékszereimmel a természet előtt tisztelgek és egyben álmodni hívom az érdeklődőt. Az álomból gondolat lesz, a gondolatból szó, a szóból tett; a tettből szokás, a szokásból pedig személyiség. Az vagy, amit gondolsz; gondolataid formálják a világot. Az ékszereimre tekintve eszembe jut, milyen fontos az életünkben a fantázia. Álmodjunk ékszereket!
Jil Koehn
jewellery designer
az a padlóburkoló anyag, amit
leginkább linóleumként emlegetünk. A Klatovská Floor coverings PN különféle PVC-
hulladékokat gyűjt konténerbe, én pedig úgy döntöttem, hogy elhozom a cégtől ezt a
hulladékot és érdekesen használom fel. A próbák során, amikor azt vizsgáltam,
hogyan viselkedik a PVC feldolgozás közben, számos megmunkálási metódust
kísérleteztem ki. Néhány esetben a PVC még más anyagokat is imitált. Az anyag
megmunkálásához nem teljesen szokványos technológiákat alkalmaztam, mint
például az esztergálást.”
Monika Beníšková
designer
Ladislav Sutnar Faculty of Design and Art of the University of West Bohemia
Az Itthon egy olyan márka, amely a tervező szülővárosának kézműves hagyományaira támaszkodva, az ott élő mesteremberek lehetőségeit kívánja szélesíteni.
Ada egykor Jugoszlávia kisipari központja volt, de ma már leginkább az elvándorlás jellemző a település lakóira. A kollekció a helyi értékeket és szakmai tudást vegyíti a kortárs design eszköztárával, új piaci lehetőséget teremtve a közösség számára. A projekt hosszútávú céljai között szerepel az is, hogy a készítők között személyes kapcsolat alakuljon ki, ezért egy-egy termék létrehozása tudatosan több műhely közös munkájára épül.
A Szalai Bálint irányításával, de közösen kialakított termékpalettában kis szériában készülő magas minőségű hétköznapi tárgyak kaptak helyet, melyek nem csupán funkcionális igényeket elégítenek ki, de az otthonosság érzetét is erősítik. A hangulatában visszafogott, nyugalmat sugárzó kollekciót ülőkék, különféle tárolók, kínálótálak és gyertyatartók alkotják, amelyeket a természetesség és a földszíneken alapuló színhasználat rendez szerves egységbe, ugyanakkor magukon viselik készítőjük keze nyomát is. A közös arculat és a webshop lényegi eleme a kezdeményezésnek, hiszen kiugrási lehetőséget kínál az alkotóknak, akik a korábbinál szélesebb, akár nemzetközi közönséget is elérhetnek.
A névválasztás a tervező személyes élményén alapul: a „Szia, itthon vagy?” kérdésre adott rövid és egyértelmű válasz.
Témavezető: Pais Panni
Jan Lewczuk – Lengyel intézet díj
A katalán dizájner szoborszerű objektjei a digitális korszakra jellemző precizitás és az áramló formák egyedi keverékei.
Quittlet tehetségét mutatja, hogy már 2001-ben, pályája elején felfigyelt rá a francia tervezőgéniusz, Philippe Starck, akivel hosszú évekig dolgozott együtt. Mára már számos ikonikusnak tekinthető tárgyat jegyeznek közösen.
Quittlet 2011-ben alapította meg önálló stúdióját, amely Barcelonában működik. Alkotásaiban a forma és funkció megbonthatatlan egységbe szerveződik. Stílusa könnyen felismerhető, látásmódja az érzelmekre és a taktilis érzékekre egyaránt hat. Tervei nyomán jellemzően ülőbútorok és lakberendezési kiegészítők születnek, amelyek olyan nagy múltú gyártók kínálatában szerepelnek, mint az Alias, a Christofle, a Desalto vagy a Kartell. Quitllet Ibizán született, ami a mai napig hatással van munkáira, s ahogyan írja: Ibiza számomra nem csupán egy helyszín, de egyfajta lelkiállapot.
A spanyol Vondom felkérésére megvalósított Ibiza széria a márka első környezettudatos kollekciójának része, amely a sziget partjaira sodródó halászhálók és más műanyag hulladékok újrahasznosításával készült. A kül- és beltéren egyaránt elhelyezhető székcsalád hosszas ücsörgésre csábít. „Meghatározó élményt jelentenek számomra a napfényes Ibiza csodás teraszai, amelyeket jellegzetes fonott bútorokkal rendeztek be. Ezeknek a finoman ívelt daraboknak az emlékét idézem meg.”
A Red Dot Design Awards 2020. évi egyik nyertese
gyártó / manufacturer:
VONDOM
partner:
BUDAPEST BARCELÓNA KFT
Shahar Livne különleges tárgyai és installációi a természet, a természettudományok (azon belül a biológia) és a filozófia területeit egyaránt érintő kutatások eredményeképpen születnek, narratívájuk különféle alapanyagkísérletekben ölt testet. A tudományos vizsgálatot is szolgáló dizájnprojekt alapját egy elképzelt jövő gondolata adja. „Az ember által termelt és előállított hulladék okozta környezeti változások óhatatlanul veszélyeztetik, sőt gyökeresen át is alakítják a természetet. A mikroműanyagok már olyan mélyen hatolnak be a földkéregbe és a környezeti rendszerekbe, hogy azokkal keveredve egy teljesen új nyersanyaggá alakulnak át a természet és a kultúra egy különös, utópisztikus keverékét adva.” Mindez csak részben a képzelet játéka, hiszen 2014-ben Hawaii partjain homokból és hulladékból álló „kőzetet” találtak, amelyet elneveztek plasztiglomerátumnak. A felvetésben olyan kérdéseket fogalmaz meg az alkotó, hogy az ember miként viszonyul egy új matériához, amely eredetét tekintve is szintetikus (ember alkotta), illetve, hogy sajátos tulajdonságai hogyan válhatnak egy tervezési folyamat alapjává.
A Beazley Design of the Year Award 2018 döntőse
A New Material Award 2018 döntőse
Az újrahasznosítás egyre fontosabb szerepet tölt be a dizájnerek munkájában. Ez ma már létszükséglet, a felelős tervezői gondolkodás egyik legalapvetőbb eleme.
A papír, a fémek, a textíliák vagy éppen az élelmiszerhulladék újrafeldolgozására sok izgalmas példát találhatunk, de a háztartásokban naponta újratermelődő, vegyes összetételű szemét reciklikálására már lényegesen kevesebbet. Európában a kommunális hulladék egy jelentős része még mindig hulladéklerakókba kerül. Egy kisebb hányadát elégetik, amiből elektromos energia nyerhető. Az égetés során visszamaradó salak (bottom ash) felhasználhatóságával eddig nem nagyon kísérleteztek, pedig Hollandiában egy egyszemélyes háztartásban évente közel 60 kg keletkezik belőle. Carissa Ten Tije progresszív sajátos/egyedi példát hoz az élettelen szürke massza másodnyersanyagként történő hasznosítására. A belőle préselt moduláris elemekből felépülő pad színével és terrazzo jellegű textúrájával ugyan utal a kiindulásul szolgáló hamura, megjelenése azonban friss és látványos.
A bútor előállítását a téma alapos feltérképezése előzte meg, amelynek eredményeit és tapasztalatait egy hasznos kiadványban összesítette a tervező.
A Berlinben élő Henry Baumann terméktervezőként szerzett diplomát a hollandiai Academie Beeldende Kunsten Maastricht-on. A fiatal designer, formatervező művész alkotásai a kreatív újrahasznosítás jegyében készülnek; Baumann olyan anyagok felhasználására szakosodott, amelyek látszólag már értéktelenek, ő azonban minden esetben arra törekszik, hogy valami újat és innovatívat hozzon létre belőlük. Ilyen alapanyag például az epres faláda, ami a „130 Erdbeerkisten” c. munkájának kiindulópontjaként szolgált. A projekt során 130 db epres ládát szedtek szét, melyek ragasztó és kapcsok segítségével összerakott asztalokként születtek újjá. A design és a művészet határmezsgyéjén mozgó bútorcsalád ornamentikája az Észak-Afrikára jellemző díszes mintavilágot idézi.
Henry Baumann
Csizik Balázs szuprematista képekre emlékeztető művészi kompozíciókat alkot a tengerparton talált plaszik hulladékból
Az emberiség egyik legsürgetőbb feladata csökkenteni az óceánok szennyezettségét, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re már több lesz ott a műanyag, mint hal. Eddig nagyjából 150 millió tonna hulladék került a vízbe, de ez a szám napról-napra nyugtalanító mértékben emelkedik. A tengerparton eldobált szívószálak, műanyag poharak, üdítőitalos flakonok, és egyéb szintetikus szeméthalmok látványa ma már sajnos hozzátartozik a tájképhez, de ennél aggasztóbb, hogy szép lassan megfojtják az élővilágot is. Ezek a különböző plasztik darabok olykor érdekes kompozíciókba rendeződnek, amelyekben, ha nehezen is, de felfedezhető egyfajta esztétikum. Ennek bemutatására vállalkozik a sorozat, amelyben a műveket a befogadó egyszerre érzékeli műtárgyként és egy megoldandó probléma dokumentumaként.
Csizik Balázs vizuális kommunikáció szakon szerezte mesterdiplomáját, kutatási területe a kortárs magyar absztrakt fotográfia helyzete. Elsősorban a kortárs építészet és az absztrakt művészeti irányzatok érdeklik. Azon túl főként a századforduló konstruktivista alkotóinak munkásságát, a szín és forma redukciójára épülő műveiket vizsgálja. Képeire a síkidomokkal való játék, az ebből kiinduló kompozíció jellemző.
A sorozat személyes tisztelgés a szuprematizmus megalkotója, a zseniális Kazimir Malevics előtt.
A Hot Wire Extensions projekt Egy négyéves kutatás eredménye az az új módszer, amelynek köszönhetően a 3D nyomtatás során visszamaradó gyártási hulladékból formatervezett székek és más lakberendezési kiegészítők állíthatók elő. Fabio Hendry és Seongil Choi munkájának fókuszában a high-tech alapanyagok újrafelhasználási lehetőségeinek, valamint a jövő ipari termelésének vizsgálata áll. A közösen alapított Studio ilio Hot Wire Extensions névre keresztelt kísérlete az SLS (selective laser sintering) 3D nyomtatás során használt nejlonpor reciklikálásával foglalkozik. Bár ezt a technológiát környezettudatos eljárásként ismerjük, az SLS nyomtatáshoz használt nyersanyag mindössze egy része használható újra minőségromlás nélkül. (Egyetlen gyártó három hét alatt nagyjából 1000 kilogramm hulladékot termel.) A bútorok váza egy nikróm huzal, amelybe elektromos áramot vezetnek és a keletkező magas hőfokon „ráégetik” a nejlonpor és homok keverékét. A folyamat egy zárt konténerben zajlik, ahol hűlés közben a hőtől megolvadt nejlon összefüggő, homogén és csontszerűen kemény bevonatot alkot a huzalon. Az eljárás progresszivitása nem merül ki az additív technológia újszerű alkalmazásában, de új dimenziókat nyit az előállítás és az esztétikum terén is. Az elkészült prototípusok egyelőre galériákban érhetők el, a piaci bevezetés a közeljövőben várható. A Rado Star Prize Switzerland for Young Talents 2019 jelöltje
„Egyik meghatározó gyerekkori élményem, hogy a családunk és a barátaink mennyire ragaszkodnak a tárgyaikhoz, és milyen hihetetlen megszállottsággal javítják meg azt, ami nem működik. Azt hiszem, az otthonunk volt az egyetlen hely, ahol minimális kontrollunk volt a történések felett.” Ez a tapasztalat adta a kiindulópontját annak a tárgyegyüttesnek, amelyben Nahra egy egyszemélyes változatot állított össze az eredetileg közös étkezésekhez használt négy személyes garnitúrából. A sötét fából készült elemeket szétszedte, és egy az eredetire alig emlékeztető új széket és asztalt épített belőlük. A formán nem változtatott, a felületet nem kezelte, a használatból eredő kopásokat, karcokat, a bútor „történetét” nem módosította, de az egyes részeket szabadon használta fel; így lett például a régi székek kettévágott ülőkéiből az új szék masszív alapja. Az eredmény, amelyen szinte tapintható a veszteség és az abból fakadó hiány érzése, megrendítő, ugyanakkor új narratívát is kínál, amelyben helyet kap az emlékezés és a múlttal való megbékélés lehetősége. A traumafeldolgozásnak ez a befelé forduló és személyes módja nem csupán abban segítette, hogy jobban megértsen bizonyos összefüggéseket élettörténetével kapcsolatban, de azt is lehetővé tette, hogy alternatív módon közelítsen régi és az új viszonyrendszeréhez.
A projekt jól illeszkedik Meyer művészi praxisába, akit alapvetően azok a fizikai, szociológiai és pszichológiai szempontok érdekelnek, amelyek egy-egy hely karakterét, szellemiségét alakítják. Munkáihoz analóg technikát használ, amelyet a digitális képalkotásra jellemző vizuális nyelvvel, eszköztárral ötvöz. A Berlin-sorozat színes fotóin elmosódó, pixelesnek ható keresztszemes öltéssel kézzel hímzett sávok láthatók, amelyek az egykori fal helyét jelzik. A képek többsége a belső kerületeket mutatja, ahol egyértelműen nyomon követhető a várost majd három évtizedig kettéosztó építmény vonala, de sok az olyan külvárosi vagy a Berlin környékére jellemző erdős területen rögzített felvétel is, ahol mindössze finom jelzések, alig látható nyomok utalnak rá.
A hímzés gesztusa egy olyan radikális intervenció, amellyel elsősorban a fal természetellenes mivoltát hangsúlyozza. A kitakart homályos részek áttetszővé teszik a tájat, megidéznek valamit, ami már nem létezik, de ma is fontos szerepet tölt be az egyéni és a kollektív emlékezetben. „Arra voltam kíváncsi, hogy a falnak milyen máig érezhető hatása van annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt lebontották. Az emlékek, a fotók a történelmet nosztalgikus tárggyá változtatják, de vajon mennyire befolyásolják a múlt objektív megítélését?”
Az eredmény: kézzel készült egyedi lámpaernyők sora. A kezdeményezés Alvaro Catalán de Ocón dizájner fejéből pattant ki 2011-ben, miután első ízben látogatott el Amazónia kolumbiai vidékeire. Az ott látott eldobált vizespalackok látványa döbbentette rá a tervezőt, hogy a probléma nem csupán a világ fejlettebb pontjait érinti. A program célja egy szemrevaló dizájntárgy megalkotásán túl egy olyan tradicionális kézműves metódus megőrzése is, amely szinte minden kultúrában jelen van. A think global – act local (gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan) elvét követve a búrákat helyi, többek között chilei, ghanai, etióp, kolumbiai és thaiföldi mesteremberek bevonásával állítják elő, akik között van olyan, aki több mint 500 éves technikával dolgozik.
A lámpák kialakításának ötletét a japán teaszertartásoknál használt bambusz keverőecset adta, amely 100 szálból áll, kézzel formázzák egyetlen bambusz rúdból. A palackot vékony függőleges szálakra vágják, amelyek tulajdonképpen a fonás alapját jelentő „felvetők”. Erre dolgozzák rá az egyedi mintájú, színű és formájú búrakosarakat a helyi szakemberek. Az elektromos vezeték pedig gond nélkül átfűzhető az üveg száján.
A koncepció az ipari termelés és a kézművesség furcsa elegye: ahogyan a PET palackra nyomott sorszám árulkodik a gyártás helyéről, úgy a kézművesek munkája is egyfajta „helyrajzi számként” utal saját kultúrájukra, etnográfiai és antropológiai áttekintést adva a kosárfonás elképesztő változatosságáról.
A művész projektjeiben a fözéssel mint müvészeti tevékenységgel foglalkozik. Munkáinak tárgya nem csak az ételkészités maga, hanem annak tágabb kontextusa.
Bizonyos ételek egyfajta vezérfonalként vezetnek vissza a múltba; a kollektív emlékezetet segítségül hívva keltik az összetartozás érzését, és mutatják meg honnan is származunk. A Churut sorozat erjesztett tejből készült szárított termékekből áll, amelyek a világ különböző vidékeiről származnak, Mongóliától, Közép-Ázsián és a Közel-Keleten át, egészen Svájcig. Bár különböző állatok tejéből savanyítják, és rokon eljárásokat alkalmaznak, a forma és a felhasználás annál változatosabb. A módszer Mongóliából származik, ahol azt aaruulnak nevezik.
Az örmény kivándorlók hagyományos ételeinek is része, akik fűszeres változatban készítik és erőleves ízesítésére használják. Hasonló élelmiszert neveznek Kazahsztánban kurtnak, Üzbegisztánban qurutnak, amelyet ott sörkorcsolyaként fogyasztanak. Afganisztánban quroot néven ismert, a jordán változat a jameed, amelyből alaplé készül. Iránban és Irak kurdok lakta részén is létezik szárított savanyított tej. Az itteni neve kask, amelyet vízben oldanak fel, és szószként használják. A görög és ciprusi változat a trahanas. A tejhez itt gabonát kevernek és levesalapként szolgál. A svájci schabziger egy másik európai változat, mely szárított tejsavóból és a kékhere nevű növényből készül. Többek között tésztákra reszelik.
Dr. med. Patrik Künzler, Mark van Raai
Egy szék, amely a testre és az agyra is jótékonyan hat – a Limbic Chair
A svájci terveződuónak az USA-beli MIT-n fejlesztett ülőalkalmatossága alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket az ülésről.
Patrik Künzler molekuláris biológiát tanult, és egykor autóversenyzőnek készült, Mark van Raai pedig asztrofizikus. Kettőjük sokrétű tudásán alapul a Limbic Chair. Egy széken helyet foglalva apró mozdulatok sorát végezzük anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Ezek a mikromozgások aktiválják az agy limbikus rendszerét, amely az adaptációs képességért, a memóriáért, a tanulási hatékonyságért, sőt a motivációért is felelős. A bútort úgy alakították ki, hogy könnyedén felvehessük a számunkra legkényelmesebb pózt, miközben hozzájárul az agyunk stimulációjához is. A rögzített ülőfelület helyett egy forgó szénszálas váz került egy görgős alapra, amely folyamatos mozgásban van, mégis laza és kiegyensúlyozott testhelyzetet tesz lehetővé. A végzett tevékenység közben relaxáltnak érezzük magunkat kreatívabban, fókuszáltabban és így hatékonyabban tudunk dolgozni. A Limbic Chair erősíti a gerinc izomzatát, így bizonyos gerincproblémák rehabilitációját is elősegítheti. A saját fejlesztésű VR applikációval kiegészítve interfészként is működik: egy számítógépes egérhez vagy joystickhez hasonlóan gyorsabbá teszi a munkát vagy izgalmasabbá a játékot. A székek mindegyike a felhasználó testméreteihez és szokásihoz szabott egyedi darab.
A Design Prize Switzerland 2019/2020 nyertese
limbic-life.com
Zalai Zsófia és Tóth Ádám munkájában nem csupán a hulladékban rejlő szépséget mutatja meg, de a természetes körforgást is visszacsempészi a tárgykultúrába.
A kollekcióban szereplő darabok mindegyike a tervezők közvetlen környezetében nagy mennyiségben is elérhető növényi hulladékból és más természetes, 100%-ban lebomló anyagokból készült. A hosszas keresgélést követően a Budapesti Erdőgazdaság Zrt-től beszerezhető tűlevelet és a helyi vállalkozásoktól származó kávézaccot választották.
A kávézóasztal lapját aprított tűlevél és fűrészpor, valamint egy tej alapú ragasztó, kazeinenyv keverékéből préseléssel állították elő, majd növényi olajjal kezelték annak érdekében, hogy jobban ellenálljon az esetlegesen ráömlő folyadékoknak. A váza alapja kávézaccból, a felső része pedig egy kiszolgált borosüvegből készült. A végleges formát ebben az esetben is préseléssel, a különleges textúrát pedig csiszolással érték el.
A tárgyakhoz szorosan kapcsolódik egy installáció, amely a tesztekhez felhasznált háztartási és ipari növényi hulladékok, többek között narancshéj, tealevél és répahéj, anyagmintáiból áll össze.
A dizájnerek gyakran nyúlnak inspirációért egy-egy tájegyeség jellemző folklór kincséhez. Az egyes kultúrák hagyományos bútorformáit, jellegzetes motívumait átíró darabok a ma emberét is megszólítják, hiszen a tradicionális metódusokkal és kézzel készülő darabok nem csupán látványukban különlegesek, de a letűnőben lévő kézműves hagyományok továbbéléséhez, újrafelfedezéséhez is hozzájárulnak. Európában a Duna-delta egy olyan egyedi régió, ahol összesen tizenkét különböző népcsoport él. A helyi kézművesek és fiatal dizájnerek együttműködésének elősegítésére hozta létre 2015-ben az Ecopolis – egy román civil kezdeményezés – a Delta Craft-ot. A programban eddig húsz kézműves és kilenc román formatervező vett részt, akik közösen, egymást is inspirálva, támogatva, egyfajta alkotói csapatként működve tervezték meg és készítették a jellemzően használati tárgyakat. Az egyes darabok, amelyeket természetes alapanyagok felhasználásával, tradicionális kézműves módszerek alkalmazásával állították elő, érzékeny módon mutatják meg ennek a különleges természeti tájnak a gazdag kulturális és szellemi örökségét. A kivitelezésnek a Letea nevű település adott otthont, amely egyike Románia legérintetlenebb vidékeinek. A falu közelében elterülő nemzeti park egyike az UNESCO világörökségi helyszíneinek.
KIÁLLÍTÓK
PROGRAMOK
Design Without Borders professional day
It will be 10 10 2020 Saturday, between 11:00 am – 14:00 pm.
Link:
https://us02web.zoom.us/j/
Passcode: 659777
11:00 – 11:10 Diane Meyer – visual artist
11:10 – 11:20 Arpad Dobriban – visual artist
11:20 – 11:30 Luzia Vogt – jewellery artist
11:30 – 11:40 Robert Mascher – designer (FISE)
11:40 – 11:50 Shahar Livne – conceptual material designer
11:50 – 12:00 Ioanna Adrelean – jewellery artist
12:00 – 12:10 Quim Deu – designer
12:10 – 12:20 Anna Cserba – designer MOME
12:20 – 12:30 Michael Riabic – designer
12:30 – 12:40 Fabio Hendry – designer
12:40 – 12:50 Adrienn Király – designer MOME
12:50 – 13:00 Rik ten Velden – designer
13:00 – 13:10 Bálint Szalai – designer MOME (Design Without Borders Award)
13:10 – 13:20 Michał Piernikowski – director of Lodz Design Festival
13:20 – 13:30 Break
13:30 – ca 14:00 Szilvia Szigeti / Tamás Radnóti – designers – short guided tour on the Design Without Borders exhibition
Október 24. (szombat) 16:00 - 18:00 kurátori tárlatvezetés + előhang. Közreműködik: Szűcs Péter klarinétművész. REGISZTRÁCIÓS LINK: https://forms.gle/JYHLKb1SavebGrdx9 A tárlatvezetésen való részvétel regisztrációköteles. A járványügyi helyzet miatt maximum 25 fő részvételére van lehetőség. Jegyárak: Felnőtt: 2.400 Ft Diák, nyugdíjas: 1.600 Ft Ingyenes múzeumi belépésre jogosultak részére: 800 Ft A belépőjeggyel a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításai is megtekinthetőek. http://kiscellimuzeum.hu/kiallitas *LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK* A járványügyi készültségre való tekintettel a múzeumban tartózkodás teljes ideje alatt viseljenek maszkot. Belépéskor használják a kihelyezett kézfertőtlenítőt. A biztonsági szolgálat kollégája testhőmérséklet-mérést végez az épületbe való belépés előtt. 37,5 fok alatt látogatható a múzeum és a programok. http://kiscellimuzeum.hu/
- November 7. (szombat) 16:00 - 18:00 kurátori tárlatvezetés + előhang Közreműködnek: Hencz Kornél, Láposi Dániel, Matei Dániel, Siptár Bence ütőhangszeresek. REGISZTRÁCIÓS LINK: https://forms.gle/ZCD8sy8PkdjUarZcA A programon való részvétel regisztrációköteles. A járványügyi helyzet miatt maximum 25 fő részvételére van lehetőség. Jegyárak: Felnőtt: 2.400 Ft Diák, nyugdíjas: 1.600 Ft Ingyenes múzeumi belépésre jogosultak részére: 800 Ft A belépőjeggyel a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításai is megtekinthetőek. http://kiscellimuzeum.hu/kiallitas *LÁTOGATÓI INFORMÁCIÓK* A járványügyi készültségre való tekintettel a múzeumban tartózkodás teljes ideje alatt viseljenek maszkot. Belépéskor használják a kihelyezett kézfertőtlenítőt. A biztonsági szolgálat kollégája testhőmérséklet-mérést végez az épületbe való belépés előtt. 37,5 fok alatt látogatható a múzeum és a programok. http://kiscellimuzeum.hu/
A KORLÁTOZÁSOK MIATT A HELYSZINI FINISSAGE PROGRAM ELMARAD ! AZ ONLINE PROGRAMOT A dwb FACEBOOK OLDALÁN PONTOSÍTJUK ! - Finissage: November 15. (vasárnap) 16:00 - kb. 19:00 kurátori tárlatvezetés + kortárs tánc performance. Részletes információ november 5. után Közreműködnek: Góbi Rita (tánc), Szegő Dávid (dob).
TEXHIBITION
TEXHIBITION 2020 – FOTÓ: REGŐS BENCE
TEXHIBITION 2019 – FOTÓ: JUHÁSZ G TAMÁS
A projektben három textilgyártó – a Csárda Tex Kft., a Lénárd Zászlókészítő Kft., a Meritum Kft. Aste Bútorszövet és Lakástextil – és húsz, különböző generációhoz és stílusirányzathoz tartozó textiltervező iparművész együttműködésével jacquard, nyüstös, digitális nyomással készült és egyedi kivitelezésű kollekció fejlesztése valósult meg immár öt egymást követő évben. A több mint 150 minta- és színvariációból álló prototípuskollekciót a résztvevő tervezők szabadon felhasználhatják. Emellett hosszú távon keresik közösen a további értékesítési és fejlesztési lehetőségeket, nemzetközi kapcsolatokat. A tervezők ugyanakkor folyamatosan bemutatkozási lehetőséget kapnak az Eventuell Galériában.
A legújabb eredmények a Határtalan Design kiállításon láthatók, a teljes kollekció pedig a FUGA Budapesti Építészeti Központban mutatkozik be decemberben.
A TEXHIBITION egy szűkebb keresztmetszete 2021-ben a Határtalan Design kiállítás részeként Pozsonyban és Bécsben, az öt év terméséből egy összefoglaló válogatás pedig a Lodzi Design Fesztiválon lesz megtekinthető.
A TEXHIBITION esetében is immár hagyomány, hogy a közös fejlesztések mellett külföldi tervezők munkáit is kiállítják. 2020-ban a VSVU Textil Design Tanszékének két MA szakos hallgatója vesz rész a tárlaton.
KORÁBBI KIÁLLÍTÁSOK FOTO: DARABOS GYÖRGY, IMRE BARNABÁS, JUHÁSZ G TAMÁS, VILLÁNYI CSABA
PARTNEREK:
NAGYKÖVETSÉGEK
KULTURÁLIS INTÉZETEK
EGYEYETEMEK
PARTNEREK
SZAKMAI PARTNEREK
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK
MÉDIA PARTNEREK
